Metric - Dead Disco
Metric - Dead Disco
2007 legjobb albuma a Balabán szerint: Feist, kanadai énekesnő The Reminder című hanglemeze. Az énekeshölgy második szóló lemezéről van szó, amely összetettségében, kiforrottságában és egységességében mutat túl az elődjén. Bensőséges hangulat, különlegesen megkapó énekhang, szinte tökéletes dalok, finom, bársonyos eleganciával.
Kötelező!
Itt van a már nem is annyira új Snoop Dogg. (de azért még eléggé)
Meghallgatni, és álmélkodni rajta kötelező!
Egy átlagos esős, ködös, nedves, latyakos hétköznap délelőtt 11 órakor a belvárosban a domináns népcsoport - koreloszlás szerint - az idősebb hölgyek, aka öregasszonyok csoportja. Az utcán, a tömegközlekedésben, a boltokban, a cukrászdákban az övék a főszerep.
De hol vannak ilyenkor a 60+ idősebb férfiak, aka öregemberek? Nem szeretnek vásárolni/kimozdulni? Otthon lazítanak, nézik a tv-t és keresztrejtvényt fejtenek? Esetleg a kertben munkálkodnak, vagy valami más hobbival kötik le magukat? Illetve, amire gondolni sem merek, befigyel a férfi halálozási hungaricum, azaz a 63 év átlagéletkor?
brrrr
Végetért a Dob+Basszus c. könnyűzenei műsor az M1-en. Kár érte, mert jó volt. A régebbi részeket nyomon lehet követni a Magyar Televízió online archivumában.
Nézzétek meg az új Woody Allen filmet a moziban, megéri. A Kasszandra álma egyszerű sztorival, ám annál pazarabb színészi játékkal bír. Itt a plakát is :)
Szétbaszott olasz italopop banda, ez a legkorrektebb nótájuk sztem, most vhogy eszembejutott. Liszenja
Ha valakit komolyabban érdekel, vagy jobban meg akarja ismerni őket, mint amennyire én nem ismerem, annak: La Bionda - Wikipédia
Újabb felesleges sorozattal bővítem a blogom repertoárját. A legkomolyabb felpörgetésekről fogok itt írni. A felpörgetések alatt nem a manapság oly divatos tunning sók nélkülözhetetlen elemét értem, ami abból áll, hogy a gusztustalanul átalakított verdákat járatnak, miközben dögös bukszák illegetik magukat monokiniben, és mindenki begerjedve fényképez a mobiltelefonjával. Én itten arra gondoltam, hogy az elektronikus, illetve pop zenék egyes szegmenseire – főleg a ’90-es években - nagyon jellemző kiállás-felpörgetés-beindulás hármast fogom megénekelni, méghozzá azoknak is a legkiemelkedőbb példányait.
Van egy zene, amit - ha nem is tartozik a legnagyobb kedvenceim közé – mindig szívesen hallgatok meg, amikor néha napján felbukkan innen-onnan. Ez a muzsika nem más, mint a már előző bejegyzésben is említett Fatboy Slim féle Rockafeller Skank. Nagyon húzós zene, gondolom már mindenki jól ismeri. ’98-ban jelent meg, és a Tiszavirág életű Big Beat irányzat talán legnagyobb himnuszaként lehetne kategorizálni. Mondjuk ez a stílus leginkább csak himnuszokból állt szerintem. Amely zenék nem kapták meg ezt a titulust, azok leginkább szóra sem érdemesek.
Kiemelkedik a nótából a felpörgetés, ami annyira ütősre sikeredett, hogy a kisiskolásoktól, az idősek otthonának legbefordultabb lakójáig mindenkit táncra perdít, természetesen a lehetőségeinek megfelelően. Azon csodálkozom, hogy eddig még nem terjesztették fel a Jó ebédhez szól a nóta c. kult műsor magyar ill. cigány nótái közé. Hallgassátok!
Na végre, kezdődik! Többek között - vagy lehet h csak kizárólag - írogatni fogok itten meghatározó, és kevésbé meghatározó zenei albumokról, amelyek közel állnak a szívemhez. A kiválasztás teljesen szubjektív, illetve random. Először a Beastie Boys – Hello Nasty c. ’98-as albuma kerül be a komplikációmba.
Korábbi emlékeim a zenekarról, a nagyon menő Sabotage c. szám videóklipje, illetve az általam mindig is rühelt Fight For Your Right. Szóval igazából ezzel az albummal ismertem meg őket komolyabban, emlékszem még amikor kalózkazin beújítottam a cuccot. Már akkor is az volt a szimpatikus a bandában, hogy a manhattani zsici suttyók milyen hatásosan ötvözik az önirónikus rapper paródiát, a nagyon komoly grúvokkal megpakolt első osztályú hip hop zenével. A Belga is hasonló kategória, csak az ő esetükben a két feltétel közül csak az elsőt valósítják meg, így ők elég szar dolgokat csinálnak összességében.
Az egész lemez egyébként nagyon egyben van, még a töltelék zenék sem terhesek, inkább szórakoztatóak. Zseniálisak a klipek is. A Body Moviné például, amelyben nem az origi szám hanem a Fatboy féle remix hallható, ami egyébként mérföldekkel faszább az eredetinél. (Nem véletlen, hiszen Fatboy ebben az időben volt a zeniten, az utána készült dolgai már jóval gyengébbek). Kiemlkedő még a Three Mc’s and One Dj c. szám amelyben a zenekar dj-je Mixmaster Mike bravúrozik. Ennek a klipje is zseniális, 5 csillagos.
A klipek linkelgetésétől eltekintenék, úgyis mindenki 3 kattintással meg tudja találni őket. Korrekt lemez, hallgassátok!
Megj.: A banda az egyik legjobb példája annak, h parodizálni, iróniásoskodni, csak úgy lehet, és akkor érdemes, ha azokat a csicskákat, akik nagyon komolyan veszik magukat úgy alázzák meg, h közben mérföldekkel korrektebb dolgokat csinálnak – ezért az egyik legfaszább banda a Beastie. Ők lesznek egyébként a Wu Tang mellet az idei Exit feszt. húzónevei. Szal irány Újvidék!